Persze az csak PR-duma, hogy Shrek �gy meg �gy, ink�bb a Wallace �s Gromit gyurmafilmekkel arat� Aardman-filmek filmek kedvel�i fogj�k sz�lesebb mosolyra h�zni sz�jukat, �ket fogja leny�g�zni a gyurmafilmekre hajaz� sz�m�t�g�pes grafika, ami val�ban nagyon b�josra sikeredett. Az Elvitte a v�z filoz�fi�j�ban sem hajaz a mesepar�di�kkal oper�l� ogr�ra �s t�rsaira, ink�bb �rzelmesebb �s intelligensebb humorral pr�b�l a n�z�k sz�v�be f�rk�zni.

A sz�vbe f�rk�z�s pedig az alig 80 perces filmet eln�zve siker�lt is. A Disney j�v� �vi eg�rmes�j�nek, a Ratatouille-nak mintegy el�fut�ra, hasonl� alapokb�l �p�tkezik. F�szerepl�je Roddy, a h�zipatk�ny, aki luxusk�r�lm�nyek k�z�tt tengeti �let�t, kisl�ny gazdij�nak minden parancs�t lesi. Egy nap azonban a h�z ki�r�l, Roddy pedig a h�z egyed�li urak�nt elkezdi �lvezni az �letet.

Ekkor be�ll�t egy igazi csatornat�ltel�k, egy patk�ny a lenti vil�gb�l �s egy j�l ir�nyzott parasztleng�vel csap�st m�r a j�l kisz�m�that� h�zi patk�ny l�tre. Roddy egy logikai bakugr�ssal a v�c� k�rny�k�re tereli a betolakod�t hogy ler�zza, de a tr�kk balul s�l el �s hirtelen � lesz az, aki az �let��rt k�zdve k�szk�dik a lefoly�ban, hogy azt�n egy a fenti vil�gt�l mer�ben k�l�nb�z� csatornamegapoliszban k�ss�n ki.

Egy megapoliszban, mely aff�le csatorna-Londonk�nt funkcion�l. Hihetetlen r�szletess�ggel �br�zolj�k a vil�got, a k�p minden egyes pixel�ben apr� po�nok b�jnak meg, sokadik n�z�sre is tal�lhatunk felfedeznival�kat. Ilyen szempontb�l a tavalyi Robotok brut�lisan r�szletgazdag l�tv�nyvil�ga juthat esz�nkbe, annyi a k�l�nbs�g, hogy az Elvitte a v�z kifejezetten n�zhet� film, mert szerencs�re nem csak a vizualit�sra helyezi a hangs�lyt, hanem az angol-n�met fociv�b�d�nt� k�r�l bonyol�d� m�r-m�r krimit�rt�netre is.

Ha m�r krimi, akkor kell egy karizmatikus f�gonosz is, ez�ttal patk�nyaink egy mag�t a keresztap�nak k�pzel� varanggyal �s az � kiv�telesen t�kkel�t�tt ver�leg�nyeivel akasztj�k �ssze a bajszukat. Patk�nyainkat eml�tettem, hiszen Roddy el�g hamar t�rsra lel a szennyv�z-rengetegben, m�gpedig Rit�ra, a j�csaj patk�nyra, aki kiseg�ti �t a bajb�l, hogy kisv�rtatva egy�tt, m�g nagyobb sz�szban tal�lj�k magukat. �k ketten, a k�t patk�ny igazi karakterk�nt, jellemekkel meg�ldott figur�kk�nt viszik el�re a t�rt�netet, kettej�k folytonos c�v�d�sa �s marakod�sa �lland� humorforr�sk�nt szolg�l.

Term�szetesen az Elvitte a v�z sem hagyja kihaszn�latlanul azt a ziccert, hogy marketing szempontokb�l �s a film tov�bb�l�s�nek szempontj�b�l k�l�n�sen fontos nagyon vicces mell�kszerepl� sz�lat is alkalmazzon. Nan�, hisz a J�gkorszakb�l is legt�bben Motk�nyra eml�keznek, mint ahogy a Madagaszk�rban is a t�rt�net f�sz�l�hoz szinte semmit sem hozz�tev�, viszont a film j� po�njainak jelent�s r�sz�t sz�ll�t� pingvinek voltak a legmel�kezetesebbek. Cikk�nk t�rgy�ban a po�nok �s a nagy �tletek oroszl�nr�sz�t a meztelen csigaszer� nagyon id�tlen teremtm�nyekre pazarolt�k - nagyon helyesen, az � �lland�s�guk �s v�ratlan megjelen�seik mindig feldobj�k a laposabb pillanatokat.

Szerencs�re lapos pillanatokb�l sem akad olyan sok, hisz kifejezetten �lvezhet� az Elvitte a v�z, az biztos, hogy az idei anim�ci�s filmes felhozatal egyik biztos dobog�s�r�l van sz�. F�lre�rt�s ne ess�k, nem nonstop hars�ny r�h�g�st kiv�lt� alkot�sr�l van sz�, hanem apr�, olykor els�re nem lees� po�nok �s par�diaelemek halmaz�r�l, k�t szerethet� f�karakter k�r� fel�p�l� filmr�l, amelyben v�gre-valah�ra t�rt�net is lakozik. Ha m�s nem, h�t ez ut�bbi t�nyez� az, ami magasan kiemeli az Elvitte a vizet az �v anim�ci�s filmrengeteg�b�l, hisz ez�ttal nem csak p�r szavas szinopszissal lehet le�rni a filmet, hanem t�nyleg meger�ltett�k magukat a forgat�k�nyv�r�k.

A gyerekek megkapj�k a szok�sos vicces �llatfigur�kat �s a klasszikus �s kihagyhatatlan fen�krees�s, t�k�nrug�s, szemkid�leszt�s po�nokat, a feln�ttek pedig a kifinomult h�tt�rpo�nokat (Josef K. megvolt mindenkinek?) �s a f�szerepl�k vicces �s p�rg�s sz�p�rbajait. Aki pedig a l�tv�nyra utazik az m�g egy olyan �ld�z�ses jelenetet is kap, mely ut�n nem csak a t�z f� ujj�t nyalja meg, hanem az ujjak mennyis�g�t n�velend� azonnal a zoknija ut�n kezd el ny�lk�lni.

Neh�z lenne nem aj�nlani a filmet. Vegy�k ezt a pr�b�lkoz�st f�nynek a CG-�jszak�ban �s b�zzunk benne, hogy a pingvines T�ncol� talpak elfeledtetik azt a p�r idei �tlettelen anim�ci�s borzalmat (akinek nem inge!), amit �t kellett �ln�nk. (Az�rt negat�vumk�nt nem lehet elmenni a magyar szinkron, vagyis a ford�t�s mellett, mely sajnos nagyon sz�vesen pr�b�lkozik Speier D�vid majmol�s�val �s alkalmaz f�radt �s olykor ideges�t� sz�j�t�kokat. Vicces, olykor m�k�s a v�geredm�ny, de nem hiszem, hogy ennyire szabatosan kellene kezelni az eredeti sz�vegeket, pl�ne, hogy a fociv�b�t a n�i ford�t�k j� szok�sa szerint egy az egyben Vil�gkup�nak siker�lt magyar�tani.)

Forr�s: SG.hu